2008. december 28., vasárnap

Az első karácsony

Bálintot annyira még nem hatotta meg ez a karácsony téma. Nézegette a fát, de nem különösebben jött lázba. De ez volt jó ideig az utolsó karácsony, amikor az ő jelenlétében készült el a fa díszítése és az ünnepi asztal:

Ebéd után megérkezett a várva-várt Jézuska, a várva-várt járókával. Ajándék volt ez nagyoknak:

és kicsiknek egyaránt:

Azóta most ez az események fő helyszíne, s a nappali közepén áll. Néha a konyhában. Vagy épp ahova húzom. Mert van 4 hatalmas kereke ( azaz kerekes, mármint a járóka (is)).

2008. december 23., kedd

Karácsonyi parti

Tegnap volt nagy karácsonyi parti, egyetemi barátos mamákkal, papákkal, babákkal, a közel vagy távol jövőben leendő mamákkal illetve leendő papákkal.

Egy órányi szerény részvétel után Bálintot azonban száműztük a nagyszülőkhöz, hogy mi is részt tudjunk venni. :-) A partinak aztán hirtelen vége szakadt, amikor is szirénázó Bálintot sürgősen vissza kellett szállítani, hogy ő is bevacsoráljon, majd lefeküdjön aludni.

2008. december 18., csütörtök

Így nézi a Bálint a TV-t

Bálint korán kezdi a TV nézést. Eléggé érdekli a dolog, így percekig nézi hason fekve a készüléket. Amikor a kép készült a kezét még nem nagyon használta támaszkodásra, így a TVzés pont beleillett az edzésprogramjába :-)

Posted by Picasa

Megkezdtem karácsonyi szabadságom

Fotós barátaink biztosan lefikázzák majd a képet mivel a kivágás nem tökéletesen egyforma a kettőn, pedig látható, hogy le kellett hozzá hasaljak, ami az én pocakommal nem kis mutatvány. Azért a lényeg megvan (Csacsi, homályos Bálinttal és Bálint homályos Csacsival).
A történelmi jelentősége pedig a dolgonak abban rejlik, hogy a madarak csipogása alapján egy járókát hoz a Jézuska, így a fekvő szőnyeg napjai meg vannak számlálva - főleg, hogy Bálint eléggé képbe került a szőnyeg működését tekintve, így tudja, hogy ha oda lekerül, akkor hamarosan magára is lesz hagyva. Azt pedig nem szereti...

Posted by Picasa

2008. december 16., kedd

Na ebbe is belenőtt a gyerek!

Még a tejfakasztó partin kaptuk a képen látható kis ruhácskát. A parti alapján csoda, hogy meglett, most pedig Bálint baba bele nőtt, így rá is adtuk :-)



Sajnos a kapucnis dolgokat Bálint a sapkával egy kategóriába sorolja (nem szereti), ezzel együtt aranyos volt benne, egészen amíg nem kezdett el ordítani (1 perc). A kapucni leszedése segített az ügyön, úgy még a vízszintesbe helyezést is lehetett könnyedén abszolválni.
Posted by Picasa

2008. december 15., hétfő

Kis karácsonyi előzetes

Az ünnepek standard programja - az ajándékbontogatás, bejgli evés és családlátogatás mellett -, hogy Tóni minden évben megpróbálja megdönteni a számítógépes játékokkal töltött időrekordját. Idén homok csúszott a gépezetbe, a homokot Bálintnak hívják. De a leleményes apákon nem lehet kifogni, így karácsonyra kengurut és járókát kértünk a nagyszülőktől (bocsánat, a Jézuskától, ezt még gyakorolni kell majd az elkövetkezendő évekre tekintettel).
A járóka a tervezett bevetési módja, hogy a lakás közepére állítva Bálint baba látótávolságon belül legyen a konyhából és nappaliból egyaránt. Igazából legalább annyira kritikus, hogy ő lásson minket, mint fordítva. Ugyanis mostanában nagyon megnőtt szociális igénye. Egyenlőre ezt a következőképpen oldjuk meg: a mózeskosár hátát megdöntve - hogy jól kilásson - tologatom a játékokkal felszerelt babakocsit oda, ahol épp vagyunk. Legyen az vacsoraasztal vagy épp teregetőállvány. Ő meg sasol, valahogy így:

A másik item, a kenguru tegnap meg is érkezett - éljen a Vatera. Gyorsan teszteltük, hogy a tervezett célra beválik e majd:


Ennek a képnek az előzménye az alábbi 1990-es életkép, amin Tóni Bence öccsét láthatóan jól leköti a számítógép, ami akkoriban még nagy újdonságnak számított. Bálintot inkább a tükörreflexes fényképezők érdeklik (vagy a mamája):

2008. december 8., hétfő

Ádvent

A csillárok és lámpák nézegetése eddig is nagy kedvenc volt. Végülis fekve tényleg csak ezt látni jól. De mióta új díszt kaptak a csillárok, azóta még jobban tetszik Bálintnak. Főleg ez, mert ezen van a legtöbb érdekesség (csomagok az "ádventi kalendárium" napjai).

Az ádventi koszorú annyira nem értékelte, valszeg mert nincs benne piros. Apuka pedig az angyalfejjel nem ért egyet. Nekem azért tetszik.

2008. december 7., vasárnap

Megjött a Mikulás

Na kérem a Vércse utcába is megjött a Mikulás. Nagymamától kapott szuper szerkóban (és a majdani ruganyos járás érdekében hordott bőrszandiban):


Aztán az ördög elvitte átöltözni, mert jól összebukta magát:


2008. december 6., szombat

Bálint topisan

Megcsúszott a gyereken a sapka :-)

 
Posted by Picasa
Bálint baba ma ismét tett egy kis lépést a fejlődése hosszú útján. Ma hason fekve megfogta az elé tett játékot. Persze jó közel kellett tenni, de megragadta és cincálta. Eddig ilyet nem csinált, max a pelenkát ami a feje alatt van tömte a szájába.

2008. december 4., csütörtök

4 hónapos ajándék

Babus 4 hónapos volt tegnap, kb. 66 cm és kb. 6,6 kg. (most látom, milyen sátáni számok, csupa 6-os). Ajándékba egy bőrszandit kapott, így a tél elején... No nem tőlünk, hanem Holnapy doktortól az Ortopéd Klinikán, ahova 4 hós kontrollra vittem. Ő is úgy találta, hogy korrigálni kellene a csámpi lábain, így kapott egy cipőcskét, ami kifelé kényszeríti a talpacskáit. Hát nem mondom, hogy ez a kedvence. Dévény terápiára is megyünk, a héten 2x is. A kettő együtt reméljük hamar megteszi hatását.

A múlt heti hallásteszt óta egyébként naponta többször megbizonyosodunk róla, hogy ez az érzékszerve rendben van. Néha túlságosan is. Gyakorlatilag minden zaj zavarja szopi közben. Régebben tv-t néztem, olvastam közben. Most még az is zavarja, ha lapozok az újságban. Mondjuk a maratoni etetéseknek is vége már egy ideje, a 40-60 perc helyett 15-25 perc alatt végzünk.

2008. december 1., hétfő

Az orális korszak kezdete

Tóni nyomasztására - miszerint nem fordítja fejét a hang irányába a baba - elkezdtünk aggódni a bébi hallása miatt. Aztán teszteltük. Mivel a zacskócsörgésre következetesen felébred, ezért egyrészt volt egy-két sírós ébredés, másrészt megállapítottuk, hogy mégiscsak hall. Maximum le se bagózza ha beszélünk hozzá (lehet hogy kamaszodik). Na de aztán megvolt az áttörés is, és a Bálint hívószóra irányba fordult, mosolygott. A mosolyról jut eszembe, hogy minap az első hangos kacajjal is megajándékozta Apját. Nagyon cuki.
Mostanában már sokszor nem megy, hogy leparkoljuk a gyereket és ő sokáig magában elvan. Kell, hogy ott legyen valaki. Általában az is elég, ha csak mellette teszünk-veszünk, beszélgetünk. Pl. Krisztáéknál lakás- és pocaknézőben így:

Persze a legjobb, ha játszunk is vele (és a mega tuti, ha táncolunk neki :-) ). A játék mostanában a következő: én tartok valamit a keze közelében, Bálint nehéz koordinációval de odatalál, megmarkol majd a szája felé indít és hamm bekap. Valahogy így:

Egyszer valahol olvastam, hogy ez az orális korszak. (Igen, van anális is. Az a bilire szoktatós. Ha jól emlékszem.)