Van egy Boribon kirándul c. mesekönyvünk, ami nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében. Egy szikla tetejére mászik fel Annipani és Boribon. Hátukon egy hátiszák tele elemózsiával, amit a csúcs meghódítása után elfogyasztanak.
Szikla helyett mi a badacsonyi tanúhegyet vettük célba a múlt hétvégén. Bálint nagy lelkesen vette fel a hátizsákot, mely szendvicsek helyett pelenkával és popsitörlővel volt megtöltve.
Aztán elindultunk felfele a kilátóhoz.
Hamar kiderült, hogy Bálint tud és akar jönni, Kamilla tud, de nem akar, Balázs pedig akar, de nem tud. Így hát megpihentünk.
Újra nekiindulva Bálint már árkon-bokron túl járt, Tóni nyakba vette Balázst, én pedig Kamillának tartottam motivációs tréninget minden lépés előtt. Így végül nem értünk el a kilátóig, de kineveztünk egy helyet célnak, ahol a gyerekek elfogyasztották a hátiszákba rejtett aszaltgyümölcsös szeletet.
Még pár év és kirándulóképes korba ér mindenki.
Ui.: Utána átnéztük a gyerekeket kullancsügyileg. A természet lágy ölén nem szereztünk kullancsot, cserébe Budapest közepén igen. Pár nappal előtte ugyanis Balázsba a bölcsi kertjében furakodott be egy kullancs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése