2014. május 4., vasárnap

Azért szeretem anyukámat, mert...

Anyák napi köszöntés volt minap az intézményekben. Balázs cukin (lehajtott fejjel, de hamiskás félmosollyal és alig hallhatóan) elmondta nekem a verset, majd hatalmas ölelést és puszikat kaptam tőle (szerencsére máskor se fukarkodik).
Bálint három jó hosszú verset is tanult, de ő jellemzően csak asszisztált, az óvónő  verssorait fejezte be. Majd megkaptam az általa fűzött gyöngyös karkötőt. Az öltözőben pedig ki volt téve Bálint rajza rólam:
Némi óvónői segítség van a munkában, de háttér sötétkékre színezése biztosan Bálint munkája, mert azt külön kiemelte és némi magyarázatot is fűzött hozzá.

Hogy Kamilláék mivel készülnek, azt már jó előre tudtam. Kami ugyanis - ellentétben a fiúkkal - rendszeresen beszámol az óvodai életéről. Előre elmondta a verset is (már amennyi eszébe jutott). S azt is, hogy majd úgy fogja előadni a verset, hogy az ölembe ültetem és már elkészítették a szívecskéket is ajándékba ...

Nálunk az oviban nincs közös Anyák napi műsor, minden gyerek egyesével köszönti az anyukáját, egy szépen feldíszített asztalnál. Leültem hát az asztalhoz, ölembe vettem Kamit, aki elmondta a verset. Így:
Édesanyám, virágosat álmodtam, 
Napraforgó virág voltam álmomban,  
Te pedig fényes nap voltál, 
Napkeltétől napnyugtáig ALUDTÁL.(eredetileg: ragyogtál)

Nagy nevetés, majd megnyugtattam az óvónőket, hogy nem jár messze a gyerek az igazságtól. Ezt követően kaptam ajándékot is. Egy szív alakú papírtokban egy saját készítésű szív-medálos nyaklánc volt kikészítve. Kami felvette az asztalról a papírtokot, kivette belőle a nyakláncot, magára akasztotta azt (közben mondta, hogy ez bizony az övé) és a papírtokot átnyújtotta nekem. Minden papírtokon az adott gyerek "mondása" szerepelt.
Az én papírtokom elején ez állt: 
Azért szeretem az anyukámat...
A hátán így folytatódott: 
...mert, fölvesz és ölbe vesz, mesél nekünk, almát eszünk.
Hát ezért.

Nincsenek megjegyzések: