2016. december 28., szerda

Balázs ma 5

Balika ma öt éves. Még mindig nagyon cuki, nagyon vagány és nagyon tud hízelegni, könnyes szemmel bocsánatot kérni, szépeket mondani, ha akar. 
Oviba egy ideje sajnos nem nagyon szeret járni. Egész pontosan szeptember óta. Előző évben 18 nagycsoportos mellé bekerült 6 kiscsoportos, s ezzel a helyzettel nagyon jól elvolt Balázs, hiszen itthon is ezzel a korosztállyal játszik. A nagyok elmentek iskolába, s jött helyettük 20 kiscsoportos, 3 év körüli kisgyerek. Akik közül sokan nehezen (vagy még egyáltalán nem) szoktak be, sokat sírnak és nem partnerei Balinak. Ez a váltás nagyon megviselte a mostani középsősöket, nemcsak Balázst.  Reggel emiatt nehezen indulunk, s ezt rossz látni azután, hogy tavaly milyen örömmel ment Balázs oviba. Az óvónők is érzékelik ezt a helyzetet, de leginkább a be nem szokott gyerekek egész napos gajdírozásával vannak elfoglalva. Eddig se voltam híve a vegyescsoportnak, de az elmúlt hónapok csak megerősítették bennem, hogy ez egy elhibázott koncepció, ami maximum kényszerhelyzettel indokolható. Barátot mindenki inkább a saját korcsoportjából választ, így sokkal kisebb a merítési bázis, mintha mindenki 5 év körüli lenne a csoportban. Balázs legjobb barátja az oviban egyébként Lóránt. Középsős.
Balitól még mindig nagyon el vannak ájulva az oviban, hogy milyen okos, ügyes és segítőkész, de a fogadóórán megjegyezték, hogy csúnyán beszél. S mit mondott? - kérdeztem. Hát azt, hogy kilóg a seggem. Na gondoltam magamban, ezt olcsóm megúsztuk, tudván, hogy egyébként milyen cifrákat oszt a testvéreinek, ha mérges rájuk. A minap aztán megyek érte az oviba, Balázs és az óvónéni fasírtban vannak. Mondja az óvónéni, hogy Balázs nagyon csúnyát mondott és így nem szabad beszélni. Kérdezem Balázst az öltözőben, hogy mind mondtál. Azt, hogy bakkecske - hangzik a válasz. Azóta is tartja magát ahhoz, hogy ő bakkecskét mondott. Valószínűleg tényleg 'ba'-val kezdődött.

Ma azonban nyomban meg is köszöntöttük az ünnepeltet Petiékkel Sopronban. Mami csinált neki finom házi Sacher tortát. A tortadíszt ezúttal közösen készítettük el. Gyurmáztunk marcipánból mindenféle állatot.
Lesz itt majd kép is róla.
A tortázás után pedig elmentünk korizni: Balint és Balázs lábán ekkor volt először korcsolya. Kami már egy öt alkalmas korcsolyakurzuson szerzett ingatag alapokat.


2016. december 24., szombat

2016. december 20., kedd

Bálint karácsonyi listái

Már csak pár nap van karácsonyig. A korábbi években már novemberben kigondoltam, hogy mit kapnak a gyerekek, s sok esetben jó előre meg is vettem. Aztán a Mikulás után a gyerekek is elkezdtek azon gondolkodni, mit szeretnének a Jézuskától. S hát ez nem mindig vágott egybe a már beszerzett darabokkal. Így aztán idén semmi korai beszerzés nem történt, hanem vártuk az inputot a gyerekektől. Balázs így fogalmazott: "Én mindennek fogok örülni, még annak is, ha lányos." Kamilla se állt elő semmi konkrétummal. Ezzel ellentétben Bálint hozta a formáját, s mire észbe kaptunk egy 12 elemű listát állított össze. Ennek jelentős része persze Lego, s hogy a Jézuska félre ne értse, konkrét, azaz cikkszámokkal megjelölt tételek kerültek a listára:
A legalsó sor "légyszi írd alá" akart lenni, s kitette az egészet az ablakba.
Kaptunk tőle, mármint Bálinttól saját gyártású karácsonyi képeslapot is: 

2016. december 19., hétfő

Karácsonyi buli

Tegnap karibuli volt nálunk. A tavalyihoz hasonlóan a gyerekek először bevetették magukat a játszóba. 9 nm 9 gyerek. Majd lettek többen is. 

Intenzíven felügyeltük őket.
Egy idő után azt vettem észre, hogy nemhogy elkezdődne a rohangálás, hanem egyre nagyobb nyugi van. A fiúk ugyanis rátaláltak az emeleten a Nintendo Wii-re, ami röpke három órára lefoglalta őket.
 A vacsira első körben nem is sikerült lecsábítani a keménymagot.
 A desszertet se várták meg a gyerekek.
  A fenti kép hátterére azért felhívom a figyelmet:
Miután Bálint meghallotta, hogy rossz a mosogatógép, Lettivel az összes tányért elmosogatták. Jeleztem, hogy nyugodtan maradjon még pár órát, napot...

2016. december 11., vasárnap

Mézes

Idén nagyon jól sikerült a mézes. A recept évek óta ugyanaz, amit Vikitől kaptam. De néha leragad, néha rücskösebb lesz a felülete. Most szép lett, s a gyerekek is már jóval több hasznot hajtottak, mintsem hátráltattak volna minket. Mami volt a tésztafelelős, ő gyúrta és nyújtotta, a gyerekek szaggattak.
Bálint vitte a tepsibe a kiszaggatott darabokat.

 Kami kente meg az összes darabot tojással. Nagyon szépen.

Balázs pedig mindenhol ott sündörgött.


 Én pedig menedzseltem a folyamatot. :-)

2016. december 5., hétfő

Kamilla Mikulás kívánsága

Kamiék ma levelet írtak az iskolában a Mikulásnak, s leírták, mit szeretnének. Kami levele:

Természetesen lánytestvért. Mostanában az a fő bánata, hogy neki csak fiútestvére van.
Este aztán itthon is kitettük az ablakba a csizmákat, s várjuk kinek mit tesz bele a Mikulás. Jóeséllyel Kami csalódni fog idén.